[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Európa egyik legkülönösebb országa az Alpok lélegzetelállító csúcsai között fekvő Svájc. Ezen a végtelenül szép vidéken, a gazdagság, a luxus, a pénz, és persze a híres svájci pedantéria, pontosság, tisztaság érzôdik mindenütt.  Bár az országot különböző népek lakják, melyek mind a rájuk jellemző világot alakították ki maguk körül, mégis, a nemzeti öntudat és a szabadságszeretet Európában talán itt a legerősebb. Svájc festői falvai, történelmi hangulatú városai valóban minden évszakban vonzzák a turistákat.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

A helvétek

Svájcról az első írott források a kelta korban tesznek említést, a római híradások közül kiemelkedik Julius Caesar leírása (i.e. 58) a helvétek ellen viselt háborúkról. A helvétek ebben az időben főként Mittelandban, a Genfi tó környékén, illetve a Jura vidékén éltek, azonban i.e. 60 körül az észak felől érkező germán népek elől a mai Franciaország felé voltak kénytelenek tovább vándorolni. Ez a mozgás ürügyül szolgált a rómaiaknak, hogy megindítsák hódító hadjáratukat Gallia felé. Caesar Bibracte mellett győzelmet aratott felettük, az életben maradt mintegy 120 ezer helvét kénytelen volt visszatérni a Genfi-tó környékére.

[LAP TETEJÉRE]

Helvetia és Raetia

I.e. 15-ben Augustus a birodalomhoz csatolta Raetiát (a mai Graubündent), így védekezve az északról érkező germán betörésekkel szemben. A mai ország területén két provincia jött létre, Helvetia és Raetia. Ekkortól kezdődik a térség gazdasági és kulturélis fellendülése. A híres római úthálózat a hegyekben is kiépült, a legismertebb vállalkozás a Claudius császár által építtetett Nagy Szt. Bernát-hágó, mely az észak-déli átkelést biztosította az Alpokon. Az utak mentén katonavárosok, castrumok léltesültek, erre az időszakra tehető Zürich, Baden, vagy Basel kiépülése. A latin kultúra az élet minden területén éreztette hatását, olyannyira, hogy Raetia hegyi népének utódai napjainkban is a latin nyelv változatait, a ladin és romans nyelvet vallják anyanyelvüknek, mely -a latin- egyébként Svájc negyedik államnyelve. A 4. század végére itt is elterjedt a kereszténység , püspökség létesült Genfben, Baselben és Churban is. 286-ban, a Helvetiában állomásozó thébai légió keresztény katonáit kivégezték, ennek emlékére épült Svájc legrégebbi kegyhelye, a St Maurice-kolostor.

[LAP TETEJÉRE]

Kora középkor

A germán törzsek támadásai a 4. századtól egyre inkább fölerősödtek, a határvidékeken Róma kénytelen volt megerősíteni védelmét (Ezt számos ebben a korszakban épült őrtorony jelzi még ma is). Az 5. század elején, a nyugati gót betörések miatt Honorius császár kivonta a légiókat Mittellandból, és csak Raetia védelmét erősítette meg. Az így keletkezett hatalmi vákuumot a burgundok használták ki, akik hamarosan birtokukba vették a területet. Teljesen átvették a rómaiak nyelvét, kultúráját és a kereszténységet is. Ekkor kezdődött el -többek között- a francia nyelv kialakulása. A Nyugatrómai-birodalom bukása után a Genfi-tótól északra és délre eső területek a Burgundiai-királysághoz tartoztak. Egyik legismertebb uralkodójuk, Zsigmond alapította 513-ban a St Maurice-kolostort, melynek mindenkori kegyura ettől kezdve jogos igényt formálhatott a burgundi királyságra. A másik jelentősebb népcsoport ekkoriban a germán alemannoké. Az alemannok Mittelland Bodeni-tótól a Jura és az Aare vonaláig húzódó szakaszát hódították meg, uralmuk alá hajtva és germanizálva az itt élő őslakosságot. Hamarosan nagy nyelvi változások indultak meg, melyek aztán évszázadokra meghatározták a svájci többnyelvű fejlődés kereteit. A latin helyett lassanként a német, a burgundi területeken a francia, a déli völgyekben pedik az olasz nyelv csírái kezdtek kialakulni. Ezek a változások a települések névetimológiájában is szépen nyomon követhetők. A 6. században az itt élőknek a frankok hódításaiaval kellett szembenézniük, akik 537-re már egész Svájcot annektálták. A Karoling uralkodók -a birodalom többi részéhez hasonlóan- itt is új közigazgatási egységeket, grófságokat hoztak létre, némelyik kanton neve ma is őrzi ezt a felosztást. A következő századokban tovább folytatódott a krisztianizáció (főleg az alemannok körében), 720-ban megalapították a híres Sankt Gallen-i Benedek-rendi apátságot. Nagy Károly halála után, a 843-ban kötött a verduni szerződés értelmében a birodalom három részre szakadt. Az egykori Frank-birodalom középső része 888-ban, Vastag Károly halálával felbomlott. A francia és a svájci Jura-vidéken, a Genfi tó környékén a bajor származású Welf I. Rudolf újraalapította a burgundi királyságot azon a címen, hogy hűbéri jogon ő örökölte a St Maurice-kolostort. II. Rudolf Zürichig terjesztette ki a királyság határát, ott azonban a sváb fejedelmek uralma alatt élő alemannok megállították. Rudolf békekötésre kényszerült és nőül vette Sváb Berta hercegnőt. A svájci romand nép történeti emlékezetében még ma is elevenen él a legendás Berta, a jóságos királynő. Fia, Konrád Ottó gyámsága alatt 993-ig uralkodott Burgundiában. Anyjával együtt alapította 963-ban a payernei kolostort, ahová később temetkeztek. Utóduk, III. Rudolf csak a bázeli püspök segítségével tudott megbirkózni hűbéruraival, ezért tekintélyes világi birtokot juttatott neki, ez lett a mai Basel kanton őse.

[LAP TETEJÉRE]

Érett középkor

A svájci alemann terület legfőbb hűbérura II. Henrik német-római császár (Szent István királyunk sógora) volt, ő alapította 1019-ben a bázeli román stílusú Münstert. A Szász császári ház kihalása után a német-római császárságot a frank származású Száli-ház örökölte meg, első uralkodójuk, II. Konrád (1024-1039) rokoni kapcsolatai révén a burgundi királyságra is igényt tartott. A trónt a Murten város melletti győzelmével tudta megszerezni, majd Payerne kolostorában (Berta sírjánál) királlyá koronázták. Ezzel Svájc egész alemann és romand területe egyesült a Német-római-birodalom keretein belül. A Száli-dinasztia hatalmi centruma mindig is Svájc volt, gyakran tartották itt császári udvarukat. 1125-ben kihalt a Száli-ház, a német trónra a burgundi Zähringer-család hathatós támogatását élvező Hohenstauf-dinasztia került, akik Burgundia megszerzésével lényegében a Svájc nagyobb része feletti hűbérúri státuszt is megszerezték. A tényleges hatalmat a császár hűbérese, Zähringer IV. Berthold herceg gyakorolta, akinek a helyi, saját báróival és hűbéreseivel kellett megküzdenie. Az ő megfékezésükre alapította Fribourg erődvárosát, V. Berthold herceg pedig 1191-ben Bern városát. A Zähringer-család 1218-ban kihalt, helyére a Kyburgok és a Habsburgok kerültek. A Kyburg-ház 1264 körüli kihalásával az ő birtokaikat is a Habsburgok grófi háza örökölte, amely így Svájc túlnyomó részének hűbérura lett. A hűbéri hierarchiában fontos szerepet kaptak még a Savoyai grófok, akik szintén részesedtek a zähringeri örökségből, s a Genfi tó déli végénél épült Chillon víziváros révén kezükben tartották a Szent Bernát-hágó útját és a mai Vaud területét Neuchâtelig, Genffel együtt. Fontos szerepet töltöttek be az egyházi előkelők, a bázeli, sioni, churi püspökök, valamint a Sankt Gallen-i apátfejedelem. A befolyásos világi hűbérurak közül említést érdemel Neuchâtel, Gruyère és Toggenburg grófja, valamint egyes nagy apátságok (Einsiedeln, Engelberg, Fraumünster).

[LAP TETEJÉRE]

Eidgenossenschaft

 

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Bern

Bern Svájc fővárosa, bár nem a legnagyobb város és gazdaságilag sem a legjelentősebb. Ennek ellenére a helyiek szerint Bern a legsvájcibb város és a helyi dialektus a legsvájcibb svájci német. Hagyományos homokkő épületeivel, történelmi tornyaival és egyedülálló szökőkútjaival Bern az egyik legszebb példája a középkori városépítészetnek Európában. Itt találhatjuk Európa leghosszabb fedett bevásárló sétányát, ahol az árkádok alatt és a tereken, mellékutcákban vendéglők és kávéházak tucatjai várják a turistákat.

[LAP TETEJÉRE]

Münster

Az óváros legjelentősebb temploma a Münster, a svájci késő gótika szép példája, különösen kórusablakai és figurális díszítései érdemelnek figyelmet. E helyen 1256 óta kápolna állt, amelyet azonban a rohamosan gyarapodó lélekszámú város a 14. század végére kinőtt. A polgárság kezdeményezésére 1421-ben indult meg a Szent Vince oltalmába ajánlott templom építése, méghozzá a kápolna körkörös kibővítésével. A rákövetkező negyedszázadban, 1446-ig az ulmi Matthäus Ensinger irányította a főhajó építését. Ezt követően több mester dolgozott a templomon, vezetésük alatt 1517-ig lassan elkészültek a hosszházak, a mellékhajók, a sekrestye, a mellékkápolnák, a nyugati kapuzat és a kórusboltozat. Időközben 1460 és 1483 között Erhard Küng vezetésével az épületszobrászati munkák java része is elkészült. 1485-ben az új berni templom Rómától megkapta a székesegyház címet. A nyolcszög alaprajzú torony építése 1521-ben, 61 méteres magasságnál félbeszakadt, s a végül 100,6 méter magas torony felső részét és a sisakot végül csak több évszázados késéssel, 1889–1893 között fejezték be August Beyer tervei alapján. 1528 után a református Bern legfőbb temploma lett. A Münster nyugati kapuzatának figurális díszítményeiA székesegyház legdíszesebb eleme a nyugati főkapuzat 234 emberalakot felvonultató, az utolsó ítéletet ábrázoló, festett szoborcsoportja. Az eredeti kórusablakok 1441–1455 között készültek. A kilenc harang legrégebbike a 13–14. század fordulójáról való ezüstharang, az 1611-ben öntött legnagyobb pedig egyúttal Svájc legnagyobb harangja is. A székesegyház berendezésének legrégibb részei az 1522–1525-ben Jacob Rüss és Heini Seewagen által készített stallum, valamint a misecsengők. A templom jelenlegi orgonája az eredeti, 1848-as hangszer 1930-ben átépített változata. A Münster déli oldalán terül el az Aare-kanyarulatra kilátást nyújtó, a korábbi temető helyén a 18. században kialakított parkosított, támfalas terasz, a Münsterplattform (helyi nevén Pläfä).

[LAP TETEJÉRE]

Nydegg-templom

A 13. században lerombolt Nydegg vára helyén 1341–1346-ban épült fel a huszártornyos Nydegg-templom (Nydeggkirche), ehhez később még egy tornyot emeltek, s 1504-re hajóját is kibővítették. A reformációval, 1529-től fa- és gabonaraktárnak használták, majd 1566–1721 között a Münster alá rendelt istenházaként működött. 1863-ban és 1953-ban az épületet kibővítették, ez utóbbi alkalommal kerültek a reliefes bronzkapuk a templomra.

[LAP TETEJÉRE]

Francia-templom

Az óváros egyik legrégibb szakrális építészeti emléke a Francia-templom (Französische Kirche), amely eredetileg az 1269-ben Bernben megjelent dominikánus szerzetesek kolostortemplomaként épült fel a 13. század utolsó évtizedeiben. A története első szakaszában Prédikátor-templom (Predigerkirche) néven ismert templomot Szent Péter és Pál oltalmába ajánlották. A reformáció elérkeztével, 1527-ben a dominikánusok elhagyták a várost, s 1534-ben az épületet részben gabonaraktárrá alakították át, a kolostor pedig kórház, majd a 17. században árvaház lett. 1623-tól francia nyelvű istentiszteleteket tartottak a templomban, s 1685-től a Franciaországból menekült hugenották egyik legfontosabb temploma lett. Az épület nyugati oldala 1753-ban új, barokk homlokzatot kapott. A 20. század elején a kolostor megmaradt részeit lebontották, s csak a templom maradt fenn.

[LAP TETEJÉRE]

Óratorony

A mai Óratorony (Zeitglockenturm, berni német nyelvjárásban Zytgloggeturm) a 12. század végén épült, és Bern első városfalának nyugati kapuja volt egészen 1256-ig, amikor a Ketrec-torony vette át a helyét. Ezután női börtönné alakították át, majd miután 1405-ben a város többi részével együtt leégett, újjáépítették. Ekkor helyeztek el tornyában egy óraszerkezetet és egy harangot, aminek köszönhetően elnyerte ma ismert nevét, s évszázadokon keresztül órájához igazították a város többi időmérő eszközét. Vélhetően ugyancsak a 15. század első felében került asztronómiai óra a torony keleti oldalára, amely ma ismert, végső formáját 1530-ban nyerte el Casper Brunner keze munkája nyomán, ugyanakkor, amikor a belső óraszerkezetet is felújította és az óránként megszólaló, medvefigurákat felvonultató órajátékot is kialakította. 1771-ben felújították.

[LAP TETEJÉRE]

Bundeshaus

A Szövetségi Parlament építése 1894-ben kezdődött Hans Wilhelm Auer tervei alapján, s 1900-ban fejeződött be, de csak 1902-ben adták át rendeltetésének. Az épületben székel a Szövetségi Tanács (Bundesrat), vagyis a tulajdonképpeni kormányzat, valamint a parlament, a szövetségi gyűlés (Bundesversammlung). A korábbi parlament a mostani épület tulajdonképpeni nyugati szárnya, amely Friedrich Studer tervei alapján épült 1852–1857 között, és amelyet először 1884–1892 között bővítettek, végül a századfordulóra elkészült a ma ismert épület. A neoreneszánsz stílusban épült parlamentnek építészeti szempontból figyelemre méltó hatalmas kupolája, északi főhomlokzata és gazdagon díszített lépcsőháza. A szövetségi parlament székháza mellett magasodik az 1867–1869 között elkészült impozáns épület, amely 1903-ig koncert- és báltermeknek, valamint egy könyvtárnak adott otthont, 1906 óta pedig a Berner Kantonalbank székháza (Kantonalbankgebäude). A parlament keleti szomszédságában áll az eredetileg a szövetségi fővárosba érkező diplomaták, politikusok, uralkodók elszállásolására 1865-ben megnyitott Bellevue Palace hotel.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A gazdag kereskedővárosi múltat idézi a város egyik legpatinásabb középülete, a Városháza (Rathaus), amely nevében őrzi eredeti funkcióját, ma Bern kanton politikai központja, itt tartja a kanton nagytanácsa évi öt rendes gyűlését. Maga az épület, a város történetében a harmadik közigazgatási központ 1406–1415 között épült késő gótikus stílusban, a rottweili Heinrich von Gegenbach és Hans Hetzel munkájaként. 1868-ban neogótikus szellemben átalakították, de ennek a beavatkozásnak a nyomait az 1940–1942 közötti felújítás eltüntette.[11] A városháza szomszédságában áll az Antonita-ház (Antonierhaus), amely a betegápoló antonita szerzetesek rendházaként épült 1444-ben. 1492–1505 között felépült templomuk is (Antonierkirche), amely a 18. század végétől műhelyként, postakocsi-állomásként, múzeumként, majd tűzoltóállomásként funkcionált.

[LAP TETEJÉRE]

Erlach-palota

Az óvárosi nemesi-polgári családok palotáinak egyik legszebb példája az Erlach-palota (Erlacherhof), amelynek története a 14. századig nyúlik vissza. Két régebbi ház összenyitásával ekkor alakult ki a mai palota elődje, amelyhez a 15. század közepén egy harmadik polgárházat is hozzáépítettek. Az ekkor még a Bubenberg család által lakott palota (Bubenberghaus, Bubenberghofstatt) a 18. század közepén a városbíró (Schultheiß) Hieronymus von Erlach tulajdonába került, aki utasítást adott az épület Albrecht Stürler tervei alapján történő, franciás szellemiségű átalakítására (1746–1752). A 19. század elején francia konzulátus működött az épület falai között, 1832-ben a városvezetés, 1848-ban a szövetségi parlament felsőházának irodája költözött az épületbe, végül 1857-től napjainkig a városi önkormányzat egyes hivatalai működnek benne.

[LAP TETEJÉRE]

Kornhaus

A Gabonaház Abraham és Hans Jakob Dünzx tervei alapján épült 1711–1715 között gabonaraktárnak. Az épület alatt rendkívül kiterjedt pincerendszert építettek ki, amelyet bortárolásra használtak. 1895-ben az épületet Adolf Tièche tervei alapján átalakították, a földszinti részen egy postahivatal, az emeleteken a Kereskedelmi Múzeum (Gewerbemuseum) kapott helyet. 1896–1898 között Friedrich Schneider tervei alapján étteremmé alakították át a pincerendszert, amelynek falain Rudolf Münger irodalmi ihletésű freskói kaptak helyet. Ez lett a 20. században rendkívül népszerűvé váló, a helyi nyelvjárásban Chübu néven emlegetett Kornhauskeller étterem. Napjainkban kulturális szervezetek irodái, kiállítóhelyiségek és előadótermek töltik be az épületet. Szomszédságában áll a Városi Színház (Stadttheater) 1903-ban megnyitott neoklasszicista épülete, amely Bern dráma-, opera- és balettszínháza is egyben. A Gabonaházzal szemben nyíló Rathausgasséban található a város 1769-ben épült régi vágóhídja (Altes Schlachthaus).

[LAP TETEJÉRE]

Rathaus des Äusseren Standes

Az Äussere Stand Tanácsa 1728–1730 között épült, s itt kezdte meg működését 1731-ben a városvezetéssel elégedetlen berni patrícius- és polgárifjak szervezete, az Äussere Stand. Az ifjak parlamentje – címerük egy sétáló majmot ábrázolt – afféle „város a városban” szervezetként működött egészen 1798-as feloszlásáig. Ezt követően volt a szenátus (Helvetischen Senat, 1799), a szövetségi parlament (Tagsatzung, 1804–1847), a kantonok tanácsa (Ständerat, 1848–1858) és a berni esküdtbíróság (Bernische Schwurgericht, 1850–1900) székhelye. 1903–1934 között az Alpesi Múzeum (Alpine Museum) rendezkedett be falai között. 1874-ben az épületben alakult meg az Egyetemes Postaegyesület. Az épület a 20. században javarészt étterméről volt nevezetes, de különféle szervezetek gyűléseinek is otthont ad.

[LAP TETEJÉRE]

Käfigturm

Az Óratoronytól nyugatra, a Marktgasse végén állt a növekvő Bern 1256-ban felépült, második nyugati városkapuja a mai Ketrec-torony helyén. Funkcióját egészen a 14. századig töltötte be Gloggner-kapu (Gloggnerstor) néven. 1640-ben összeomlott, s 1644-re épült fel Joseph Plepp tervei alapján a ma ismert, 49 méter magas Ketrec-torony, s egészen 1897-ig börtönként funkcionált (innen az elnevezés). 1691-re készült el óraszerkezete. A torony északi átjáróját 1823-ban, a délit 1903-ban nyitották meg. A Ketrec-torony 1999 óta kiállítóhelyiségként funkcionál.

Holländerturm

A közelben, a Waisenhausplatz keleti oldalán emelkedő mai Hollandi-torony (Holländerturm) vélhetően a 13. században épült a harmadik városfal egyik tornyaként, amelynek jelentősége a Kristóf-torony megépülésével lecsökkenhetett. 1530 után már voltaképpen jelentősen átalakított toronyház volt, a 17. században felső emeletén a németalföldi szolgálatból visszatért berni katonatisztek dohányzószalonja kapott helyet. Erre utal korabeli elnevezése is, a Dohányzó-torony (Raucherturm), melyet csak 1896-ban váltott fel a mai név.

[LAP TETEJÉRE]

Christoffelturm

A Kristóf-torony a mai Szentlélek-templom közelében állt 1865-ös lerombolásáig. 1346-ban épült fel Felsővárosi kapu (Obertor) néven a harmadik, legnyugatibb városfal kapujaként, amelyet az 1460-as és az 1570-es években is megerősítettek. A 15. század közepétől Szent Kristóf szobra díszítette a tornyot (innen későbbi elnevezése). A harmadik városfal másik jelentős védműve volt a Dittlinger-torony (Dittlingerturm), amely a 16. századtól politikai foglyok, majd a 17. századtól anabaptisták börtöneként funkcionált. Ez utóbbit hasonlóképpen lebontották, 1825-ben.

[LAP TETEJÉRE]

Untertorbrücke, Ländtetor

Keleti irányban, az Aare-kanyarulat túloldalára 1256-tól vezetett át az a fahíd, amelyet az 1460. évi áradás elsodort. Helyén 1461–1490 között építették fel Bern ma is álló legrégibb hídját, az 52 méter hosszú Alsóvárosi toronyhidat. A város felőli hídfőnél áll a Kikötő-kapu, amely a legkorábbi berni épület, Nydegg várának egyetlen fennmaradt részeként ismert. A közeli Nydegg híd (Nydeggbrücke) 1844-es megnyitása után az Alsóvárosi toronyhíd jelentősége lecsökkent. A Nydegg híd keleti hídfőjénél található a 16. században kialakított Medveverem (Bärengraben), amelyben néhány medve – Bern címerállata – éli mindennapjait.

Einsteinhaus

1903–1905 között a városban élt az ifjú Albert Einstein, egykori lakhelyén – ahol feltehetőleg általános relativitáselméletét is kidolgozta –, a Kramgasse 49. alatti Einstein-házban (Einsteinhaus) emlékmúzeumot rendeztek be.

 

[LAP TETEJÉRE]

Zürich

Majd 360 000 fős lakosságával Svájc legnagyobb városa, egyben banki és ipari központ, az ország pénzügyi fővárosa és leggazdagabb városa, valamint az azonos nevű Zürich kanton fővárosa. A Zürichi-tó partján, 406 m tengerszint feletti magasságon fekszik, ahol a Limmat folyó kilép a tóból. A második világháború után Zürich a svájci semlegesség és stabilitás hatására fontos nemzetközi pénzügyi központtá vált. Ma a világ legnagyobb aranypiacának a központja, valamint itt működik a világ egyik legfontosabb tőzsdéje.

[LAP TETEJÉRE]

Großmünster

A Limmat folyó keleti partján álló evangélikus Großmünster (főszékesegyház) uralja Zürich látképét. A hagyományok szerint Nagy Károly alapította a 8. század végén Zürich védőszentjei Felix és Regula vértanúk sírja felett. A legenda szerint, miután a két vértanút a Limmat partján, a mai Wasserkirche helyén lefejezték a mártírok felkapták a levágott fejüket, és felcipelték a dombtetőre, ahol most a Großmünster áll. A jelenlegi román-gótikus bazilika építése a 10. század végén 11. század elején kezdődött. A nyugati tornya a 15. században épült. A reformáció idején a reformáció tanaival összhangban a katedrálist minden díszétől és bútorzatától megfosztották, így a belseje szinte teljesen üres. Szerencsére azonban a gótikus freskók egy része és a főhajó román oszlopfői megmaradtak. 1 CHF ellenében feljuthatunk a katedrális ikertornyainak egyikébe, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. Az altemplomban Nagy Károly 15. századi ülő szobra „áll”, mely eredetileg a déli tornyot díszítette. Most egy másolat díszíti a tornyot. Érdekes a román stílusú bejárat egy 1935-ben készült bronzkapuval, és Augusto Giacometti festett üvegablakai. A székesegyházban prédikált Ulrich Zwingli és innen terjedtek el reformációs tanai.

[LAP TETEJÉRE]

Fraumünster

A Limmet nyugati partján, a Münster brücke lábánál, a Großmünster-rel átellenben álló Fraumünster (Asszonyok katedrálisa) eredetileg a szomszédos kolostor temploma volt. 895-ben Német Lajos az itteni kolostor apátnőjévé lányát Hildegardot tette meg, ekkor kezdődött a templom építése. A 13. században épült késő román stílusú szentélye, a kereszthajó korai gótikus, a főhajót több ízben átépítették, 1911-ben épült a templom neogótikus homlokzata. A Szentélyt Marc Chagall üvegablakai díszítik, melyek 1970-ben készültek. A turisták főként ezekért az üvegablakokért látogatják, azonban, szerény véleményem szerint a templom magában, üvegablakok nélkül is figyelmet érdemel. Az üvegablakok bibliai jeleneteket ábrázolnak, mindegyik üvegablaknál más-más szín dominál. A négyszögletes szentély középső fő ablaka Jézus életéből vett jeleneteket ábrázol, az ablak uralkodó színe a zöld. A tőle jobbra lévő sárga ablak a Sion-ablak, Dávid királyt és az Új Jeruzsálemet ábrázolja. A balra lévő kék ablakon Jákob látomásait figyelhetjük meg. A szentély északi falán lévő narancssárga ablak a prófétákat ábrázolja, a déli falon lévő piros és tengerészkék ablak pedig a törvényt. Chagall tervezte a kereszthajó déli ablakrózsáját is, mely a Teremtést jeleníti meg. A kereszthajó északi ablaka Augusto Giacometti Paradicsom víziója 1940-ből. A templom déli román stílusú keresztfolyosóját Paul Bodmer freskói díszítik melyek 1923 és 1932 között készültek. A kolostor alapítását, Zürich védőszentjeinek, Felix és Regula vértanú testvérpárnak az életét, valamint a város és Nagy Károly kapcsolatát ábrázolják.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter-templom

Az óváros (Altstadt) szívében, a Lindehof és a Fraumünster között félúton rögtön feltűnik a Szt. Péter templom (St. Peter kirche) óratornya a torony mind a négy oldalán lévő hatalmas óra számlapjaival, melyek 8,5m-es átmérőjükkel Európa legnagyobb számlappal rendelkező órái. A templom helyén eredetileg egy a 9. században épült pre-román stílusú, majd 1000 környékén egy korai román stílusú templom állt. A jelenlegi templom legrégebbi részei egy a 13. században épült késő román templomból megmaradt részek, ilyen az egyszerű, négyszögletes szentély a míves keretbe foglalt, félkör alakú ablakaival, valamint a szentély torony alsó része, a felső része a 15. század közepén épült. Az árkádos főhajó 1705 és 1716 között épült díszes barokk belsővel. Szép kontrasztot alkot a hófehér stukkódíszítés a sötét faburkolattal és a vörös oszlopokkal. A templom egyértelműen legérdekesebb és legértékesebb része a szentély, azonban a templom evangélikus mivoltából adódóan üres, és funkcionálatlan, szentségért kiállt. A díszes barokk főhajó (mely a karzatokat leszámítva akár ránézésre katolikus is lehetne) nincs összhangban a szentéllyel. Mind a kettő külön-külön jól megállná a helyét, de együtt valahogy idegen, főleg így, hogy a szentély funkcionálatlan. Ugyan katolikus templomoknál gyakori, hogy a román vagy gótikus szentélyt meghagyva a főhajót barokk stílusban kibővítik. Azonban ezekben az esetekben ez nem ennyire zavaró, mint jelen esetünkben. Inkább olyan érzetet kelt, hogy a lényegi szentélyt meghagyva, egy folyamatosságot, egy hagyományt jelképez, az Isten, az Ige és Hit lényege öröktől való és örökké lévő, annak ellenére is, hogy a földi zarándokútját járó egyház (a főhajó) természetesem külsőségekben, kisebb kérdésekben változik. Ebben a templomban viszont nem ezt érzem, a szentély nagyon elüt a főhajótól, nem is tudják igazán mire használni, jobb híján a szószék lépcsőházaként üzemel.

[LAP TETEJÉRE]

Wasserkirche

A Vízi templom azon a helyen épült, a Limmat folyó egy kis szigetére, ahol a római korban a város két védőszentje Felix és Regula vártanúk mártírhalált haltak. A legenda szerint miután a templom helyén lefejezték őket, a mártírok felkapták a levágott fejüket, és felcipelték a dombtetőre, ahol most a Großmünster áll. A Wasserkirchee eredetileg a 10. században épült, azonban a későbbi századokban többször átépítették. A napjainkban látható templom 1479 és 1484 között épült késői gótikus stílusban. A reformáció idején a templomot minden belső díszítésétől megfosztották, így a napjainkban látható templombelső igencsak puritán. A folyó vízszintje alatti altemplomban látható a mártírkő, melyen fejezték le a hagyomány szerint a két vértanút, valamint a templom történetének, építésének, átépítésének, bővítésének különböző fázisait követhetjük nyomon a tablók valamint a különböző korokban épület faldarabok különböző színekkel történő megjelölése segítségével. A templomhoz építették hozzá az egykori céhes házat, a Helmhaus-t, mely most modern művészeti múzeumként működik, innen juthatunk be a templomba. Maga a templom elég ritkán található nyitva, ezért érdemes előre informálódni, vagy megnézni a bejáratnál a kiírást, és úgy tervezni a városnézést, hogy az ember visszatérjen nyitvatartási időben, érdemes megnézni.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A Limmat folyó mederbe ásott cölöpökre, a folyó fölé épített Városházát (Rathaus) egy középkori épület helyére 1694 és 1698 között építették. A kétemeletes barokk stílusú épület alatt hömpölyög a Limmat folyó. Maszkokat ábrázoló frízek díszítik a homlokzatot, az ablakok feletti megtört oromzatokban mellszobrok láthatóak, aranyozott díszítésű a márványból faragott kapuzat. Belül a hatalmas, barokk stílusú tanácsterem érdemel figyelmet.

[LAP TETEJÉRE]

Borkereskedők céhháza

A Limmet nyugati partján, a Münster brücke lábánál található a borkereskedők egykori késő barokk céhháza, a Zunfthaus zur Meisen. A 18. században épült, szép arányokkal rendelkező, késő barokk épület homlokzatát oszlopokkal három timpanonra osztották. Az épület jelenleg a Schweizerisches Landesmuseum (Svájci Nemzeti Múzeum) 18. századi fajansz- és porcelán gyűjteményének ad otthont. A Schooren és más svájci porcelánokon kívül számos más európai pl.: Meissen-i, Sèvres-i porcelángyár páratlan darabjai is láthatóak.

[LAP TETEJÉRE]

Augustinerkirche

Az óvárosban (Altstadt), a Bahnhofstrasse közelében találjuk ezt a 13. század végén épült korai gótikus templomot, az Augustinerkirche-t. Nevéből is rögtőn kitűnik, hogy az Ágoston-rendi szerzetesek építették. A boltozatos, háromhajós, három oldalról körülzárt kis szentéllyel rendelkező templom egy bazilika mintájára épült. A reformáció alatt a kolostort feloszlatták, és sajnos a templom is elvesztette eredeti funkcióját. 300 évig kihasználatlanul állt, emiatt sajnálatra méltóan a templom régi bútorzatából semmi nem maradt meg. 1840-ben visszakapta a katolikus egyház, a templom belsejét helyreállították, a templomot újra felszentelték, és azóta ismét katolikus templomként működik. Mai megjelenése az 1958-59-es felújításnak az eredménye.

Predigerkirche

A Niederhof negyed központjában, a Großmünster székesegyháztól északra, az egyetemi város alatt található a Predigerkirche, mely a hangulatos, szűk sikátorairól, régiségboltjairól, művészeti galériáiról és kávéházairól ismeretes nyüzsgő Niederhof negyedben a nyugalom szigete. A templom eredetileg a XIII. században épült és egy kolostor is tartozott hozzá. A reformáció idején a kolostort feloszlatták, és a templom protestáns templom lett. A XVII. században a főhajót barokk stílusban átépítették, a nyugati torony 1900-ban új toronysisakot kapott. A templom jelenleg az egyetem fő temploma.

[LAP TETEJÉRE]

Céhes házak

A Limmat folyó keleti partján, a Bellevueplatz-tól északra induló és a Bahnhofbrücke-ig tartó Limmatquai sugárút déli részén, a Großmünster környékén, a városházával szemben szép céhes házak sorakoznak, melyek napjainkban üzleteknek és éttermeknek adnak otthont. Az 54. szám alatt található, 1720 körül épült Haus zur Saffran-t tartják az egyik legszebbnek, de figyelemre méltó a 42. szám alatt álló Haus zur Rüden és a szomszédos színpompás Haus zur Zimmerleuten, mely a XVIII. században épült zárt erkélyablakokkal. A házak többsége favázas építésű.

 

[LAP TETEJÉRE]

Genf

A 180 000 lakosú Genf az ország harmadik legnagyobb városa. Itt létesítették 1863-ban a világ első humanitárius szervezetét a Nemzetközi Vörös Keresztet. A síelés szerelmesei mellett azok is találnak itt kikapcsolódási lehetőségeket, akik a múzeumokért és színházakért rajonganak. Genf több mint 30 múzeumával, színházaival és operaházával igazi kulturális központja a régiónak, rengeteg magas színvonalú szállodája és étterme pedig kedvelt turistaparadicsommá teszi. A Genfi-tó, a Rhone folyó, és a közeli hegyek festői szépségűvé teszik a várost. Dél-nyugati fekvése miatt az ország legkellemesebb éghajlatú helye.

Jet d'Eau

A tóba épített 140 m magas szökőkút uralja a kikötő látványát. Egy fehér oszlop, folyton mozog, tör az ég felé, hogy aztán milliónyi vízcseppként zuhanyjon alá, mint egy lengedező függöny. A Jet d'Eau gazdag történelemmel rendelkezik. Eredetileg egy biztonsági szelep volt a vízrendszerben, amikor az elektromosság még csupán a laboratóriumokban létezett. Ma már motorok vezérlik, 500 liter vizet mozgatva meg másodpercenként. Március elejétől október közepéig működik.

[LAP TETEJÉRE]

Virágóra

A virágórát 1955-ben, az angolparkban hozták létre. A szökőkút mellett ez a turisták másik legkeresettebb célpontja. A virág óra emlékeztet Scájc óragyártásban betöltött egyedülálló szerepére, a tipikus svájci mesterségre az óraművességre, az általuk alkotott híresen pontos és elegáns időmérőkre. A világon ez rendelkezik a legnagyobb másodpercmutatóval, 2 és fél méter hosszú, minden szekundumban 27 centimétert mozdul. Az óra teljes kerülete 15,70 méter, átmérője 5 méter. Minden virágdekoráció 6500 különböző részegységből lett kialakítva.

[LAP TETEJÉRE]

Reformátorok fala

A Bastions parkban található, építése 1909-ben kezdődött. Ez az az év, amikor Jean Calvin 400 éves évfordulóját ünnepelték. A fal közepénél mozgalom négy híres emberének – Guillaume Farel, Jean Calvin, Théodore de Bèze és John Knox 5 méter magas szobra található. A szobrok mögött olvasható a reformáció és Genf mottója: "Post Tenebras Lux.” Kálvin János születésének 400. évfordulójára határozták el a fal létrehozását. Az emlékművet  végül 1917-ben avatták fel. Bocskai István a reformációért a legtöbbet tevő nagy magyar politikusok egyike volt, ezért a fal egyik szobra az ő alakját őrzi.

[LAP TETEJÉRE]

Szent Péter-katedrális

A genfi Szent Péter katedrális eredetileg katolikus istenháza volt, a protestánsok székesegyháza 1536-tól, amikor is Genf elfogadta a protestáns reformációt. A 4. században itt állt az első genfi templomépület, az akkori székesegyház, amelyben 1034-ben megkoronázták II. Konrád német császárt. Kálvin János 1541-ben itt kezdte meg igehirdető szolgálatát. A katedrális a protestáns és ökumenikus együttmunkálkodás fontos központja, itt került sor 1970-ben a különböző vallások képviselőinek első nagyszabású találkozójára. A székesegyház a genfi Nemzeti Protestáns Egyház tulajdona, bár a történelmi épületet kantonális állami és általános vallási ünnepségek megtartására is használják. A protestáns közös istentiszteletek és az egyéni imádkozás történelmi színhelyén sok illusztris személy tette tiszteletét az idők folyamán. Szentélyének többek közt Szent Pétert, Szent Andrást stb. ábrázoló szép üvegablakait megőrizték. Eredeti pompájában maradt meg a jobboldali hajóból nyíló, a Makkabeusokról elnevezett gyönyörű kápolna, amelyet Jean de Brogny püspök építtetett a 13. században.

ENSZ-székház

1929 és 1936 között épült, majd 1946-ban az ENSZ székházává vált. Hatalmas parkja a tóra tekint. Ma a székház az ENSZ második legfontosabb központja New York után. Mintegy 25000 küldött talákozik évente a világbéke megtartása érdekében.

Place Neuve

A genfi kultúra központja magába foglalja az Operát (Grand-Théâtre), a híres Konzervatóriumot és a Rath Múzeumot (nemzetközileg ismert időszakos kiállításairól). A tér központjában egy szobor található, mely a genevai tábornokot, Henri Dufour-ot ábrázolja.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bázel

Közel 200 ezer lakosával Bázel Svájc harmadik legnagyobb városa. A többi svájci várostól abban különbözik, hogy mindössze 244 méterrel a tengerszint felett fekszik és nem ölelik körbe többezres csúcsok. Látképét meghatározza a Rajna, melynek partján kellemes sétány vezet, nyáron pedig a folyó a város strandjaként funkcionál. Annak ellenére, hogy Bázel jelentős vegyipari város (többek között a Novartis és a Roche székhelye), ennek káros hatásait sem a levegő sem a folyó tisztaságán nem érezni. Bázelt a művészetek városának is nevezik, hiszen területén 30+ múzeum várja a látogatókat.

[LAP TETEJÉRE]

Münster

Az egykoron itt álló Karoling székesegyházat a magyarok rombolták le 917-ben. A helyén álló román templom építése 1019-ben fejeződött be. Egy tűzvész után, a 12. században újjáépítették a második román templomot, melynek falai ma is övezik a Münstert. Az 1356. évi nagy földrengés beomlasztotta a templom négy tornyát, szentélyét és mennyezetét. Az újjáépítés már a gótika jegyében valósult meg, ekkor épült a 63 m magas Martinsturm és a ma látható nyugati homlokzat. A templom nevezetes északi portálja, a Gallusporte viszont még a 12. századi román periódus eredménye. A kapuzaton olyan figurális jeleneteket láthatunk, mint Krisztus Péter és Pál apostolokkal, a "balga" és "okos" szüzek, az Utolsó ítélet, vagy az evangélista-szimbólumok. A templom belső tere őrzi a román formavilágot, szentélyében található Habsburg Rudolf császár feleségének, Annának a sírhelye. A templomot 1529-ben reformálták.

Városháza

Az óváros főterén, a Markplatzon áll a burgundi gótikus stílusban (1500 k.) épült Rathaus. Magja az Eidgenossenschaftba lépés idején épült freskódíszes homlokzat három nagy csúcsíves boltíve feletti kétemeletes rész, tetején gótikus huszártoronnyal. A díszórán II. Henrik és nejének szobra látható, a közöttük lévő Madonnát a reformáció idején Justitia istennővé alakították, karján a kis Jézus helyett ma egy mérleg látható. A tetőpárkány fogazatán a kantonok címerei kaptak helyet.

[LAP TETEJÉRE]

Blaues Haus, Weisses Haus

A Rheinsprung mentén kis kert nyílik a Rajnára, velük szemben emelkedik Bázel két leghíresebb polgári palotája. A nagy textilmanufaktúrákat üzemeltető Sarassin testvérek részére építette Wesenfels 1765-ben. A Weisses Haus (Fehér ház) volt a város felvilágosult köreinek találkozóhelye, vendégül látták itt többek között II. József császárt és a hírhedt kalandort, Cagliostro grófot is. A Napóleont leverő koalíció uralkodói 1814-ben a Blaues Hausban (Kék ház) találkoztak, később itt helyezték el ideiglenesen Mária Lujzát Napóleon fiával.

[LAP TETEJÉRE]

Predigerkirche

A Petersgraben rajnai végére néz a Predigerkirche szentélye. Az 1269-ben épült -ma is katolikus- tekintélyes méretű, csúcsíves templomra a 15. században illesztették igen szép, részben aranyozott huszártornyát. Ugyanekkor festette a templomot keletről szegélyező egykori temetőkert falára Konrad Witz műhelye a híres "Tod von Basel", vagyis a baseli haláltánc jeleneteit (nagy része elpusztult), amelyről a teret a mai napig Totentanznak nevezik. Ez kissé groteszkül hat, mert a templom mellé épült nagy kórház betegeinek a "haláltánc"-ba kell indulniuk...

[LAP TETEJÉRE]

Leonhardskirche

Az egykori városfal nyomán húzódó Barfüssel-templommal szemben áll a Leonhardskirche, az egykori ágostonos rendházzal. Az 1118-ban épült első templom oszlopfői a kriptában láthatók. A mai hatalmas gótikus csarnoktemplomot 1489-ben emelték. Szentélye hálóboltozatának fafigurás zárókövei és az "Angyali üdvözlet" üvegfestmény Glaser mester műve 1519-ből. A 14. századi imaszékeken ízes bázeli mondások olvashatóak. A szentélyhez kapcsolódó Mariakapelle falán a passiót ábrázoló gótikus képeket tártak fel.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lausanne

A Genfi-tó valódi központja nem Genf, hanem a közepe fölé települt Lausanne. A csaknem 130 ezres lélekszámú város Vaud kanton székhelye, a francia-Svájc kulturális és kereskedelmi központja. Világszerte ismert iskoláiról leánynevelő intézeteiről. A város nem a tó partjára épült, hanem a tavat északról szegélyező, 130 méterrel föléje emelkedő tagolt dombtetőről tekint le a víztükörre. Óvárosának magja a domb mélyedéseiben bújik meg, innen ered a kusza városkép.

[LAP TETEJÉRE]

Notre-Dame -katedrális

A székesegyház jelentős nemzeti épület, mely a 13. században épült. Az épület a városra és a Genfi-tóra tekint. A székesegyház több lépcsőben került megalkotásra: először 1170-ben munkálkodtak rajta, majd 20 évvel később ismét alakították egészen 1215-ig. A festett kapubejárat 1225-1235 között került az épülethez. A katedrális alaprajza még a nagy román székesegyházaké, háromhajós hosszanti térrel és a főhajó és a kereszthajó találkozásánál nagy szentély-négyszöggel, a szentély körül árkádos körfolyosóval. A 75 m magas középső négyezeti tornyot 1875-ben alakították mai formájára. A díszes nyugati főportál (16. sz.) és a déli Apostol-kapu (13. sz.) figurális domborművei a korabeli plasztika remekei.

Château d'Ouchy

Ouchy városnegyede a turizmus fellendülésével, a múlt században épült ki. Építettek ide oktatási -és sportintézményeket, bérházakat, szállodákat és villákat. A kikötő földnyelvére épült a 19. században a d' Ouchy-palota. A rendkívül dekoratív épületegyüttes uralja a környék látképét.

Château St. Marie

A Château St. Marie (Püspökvár) az óvárosban, a Notre-Dame közvetlen szomszédságában épült fel 1397 és 1431 között, vele együtt uralva a történelmi városrész képét. Az épület gótikus helyiségeiben székelt Bern helytartósága 1536-tól 1798-ig. A négyszintes, saroktornyos épület jelenleg közigazgatási funkciót lát el, Vaud kanton kormányépületeként működik.

Château de Chillon

A várkastély Svájc egyik legizgalmasabb műemléke, jelenlegi külsejét a 13. században nyerte el. A hegyek felé erőd, a tó felőli oldalon hercegi lakosztály. A vár föld alatti boltíves kamráit évszázadokig börtönként használták. Nagy hercegi termének famennyezete fekete márványoszlopokon nyugszik, falát kockás mintázat díszíti.

Vevey

A Veveyse torkolatánál található Vevey, a „svájci riviéra”. A tó körül kitűnő és sokak által használt futópálya található, a környező uszodák pedig üdítő programul szolgálnak a sportosan odajutóknak. (Azt azért érdemes tudni, hogy szombaton és vasárnap csak 10 órától 4-ig vannak nyitva, hiszen Svájcban hétvégén nem divat dolgozni illetve az üzletet nyitva tartani!)

 

[LAP TETEJÉRE]

Luzern

A közép-svájci város az azonos nevű tó (Vierwaldstättersee) partján fekszik, a Pilatus es Rigi hegységek lábánál. A városkát kettészeli a Reuss folyó, amit az óvarosban számtalan híd keresztez. A Luzernbe látogatók sajátos atmoszférával találkozhatnak: A város fölé magasodó Pilatus komor szirtjei a klasszikus Svájc hangulatát idézik, az utcákat, tereket járva viszont Luzern egy nemzetközi üdülőhely benyomását kelti, vízisíelőkkel, strandokkal és rengeteg szállodával. Luzernben minden megtalálható, amit egy turista csak kívánhat: természeti szépségek, kultúra, kikapcsolódás.

[LAP TETEJÉRE]

Kapellbrücke

A város fő látványossága, és egyben jelképe a 14. század elején épült Kápolna-híd, amelynek nyitott, úgynevezett fedélszékén 147 kép látható. Ezek a város védőszentjeinek és történelmi személyiségeinek az életét jelenítik meg, hihetetlen szuggesztivitással és lebilincselő élményanyaggal. Európa leghosszabb fahídja 1993-ban egy dohányzó turistacsoport jóvoltából leégett, azóta szépen helyreállították. A híd közepén található Luzern egyik ismertetőjele, a nyolcszögletű alapra épült víztorony. A híd és a torony a város védelmi vonalának részét képezte, ezért a torony oldalán magasabbak a korlátok.

Rathaus

A Kornmarkton (Gabonapiac) áll a hatalmas Rathaus (tanácsháza), melyet a XVII. Század elején Isenmann tervei alapján építettek. A tekintélyes, lul árkádos, olaszos palotának svájcias ízt kölcsönöz magas, hajlott nyeregteteje és mögötte a négytornyos vaskos Zytturm. A Rathaus keleti oldalához tapadó Am-Rhyn-Haus szép úriház 1618-ból, itt látható Luzern városának Picassó gyűjteménye.

[LAP TETEJÉRE]

Hofkirche

A város keleti részén emelkedik a Hofkirche, két gótikus tűhegyes süvegű tornyával. Egy 1633-ban leégett bazilika maradványaiból építették késő reneszánsz stílusban. A két torony közötti előcsarnokból szép mívű portál nyílik a háromhajós, a barokk hangulatú belső térbe, amelyet több – tűzvészből kimentett – régebbi műkincs is ékesít. Szépek faragott imaszékei, szószéke (1642), az 1634-ben befejezett két aranyozott fafigurás oltára (az északin Mária halála), az engelbergi Custer feszülete. Orgonájának híre van Svájcban. Régi temetőkertjének árkádai között Deschwanden freskói és a város egykori urainak síremlékei láthatók. A templomdomb lábánál fekszik a Rothenburgerhaus (1500 körül), Svájc legrégebbi épen maradt polgári faháza.

Jezsuita templom

A Jesuitenkirchét (Jezsuita templom) az 1666-1669 években építették, ez Svájc legrégebbi nagyméretű barokk épülete. Lenyűgöző a széles, gazdagon stukkózott belső tere. Az Isten házához csatlakozik a „Rittersche Palast” (ma a kanton székháza, XVI.sz.) szép toszkánai árkádos udvarával.

[LAP TETEJÉRE]

Gleccserkert

Érdekes látványosság a Gleccserkert, ahol a jégkorszak idejéből származó képződményeket, az olvadó jég hordalékai által kivájt több méteres üregeket, lecsiszolódott kőfelszíneket tekinthetjük meg. A gleccserkert mellett berendezett múzeumban őskori leleteket, régi képeket és lepréselt alpesi növényeket láthatunk. Itt található a híres Tükörlabirintus, ahol a szűk folyosók falait mindenütt tükrök borítják, hatalmasnak látszó csillogó termekben járhatunk, de megcsodálhatjuk a granadai Alhambra oroszlános kútját is. A gleccserkert mellett látható a dán szobrász, Bertel Thorwaldsen sziklafalból kifaragott, sebzett oroszlánt ábrázoló alkotása. Az emlékmű XVI. Lajos francia király svájci gárdájának állít emléket - a gárdisták 1792-ben a párizsi Tüileriák kertjében lezajlott csatában vesztették életüket, miközben a királyt és családját próbálták megvédeni a forradalmároktól.

[LAP TETEJÉRE]

Verkehrshaus der Schweiz

Luzernben található Európa legnagyobb közlekedési múzeuma. A kiállított tárgyakon nyomon követhetjük a közlekedés összes ágának fejlődését, de az űrkutatás és a távközlés történetének bemutatása is helyet kapott itt. Nem holt tárgyak gyűjteményében járunk, ahol semmihez sem szabad hozzáérni: több járműbe be lehet ülni, szimulátorok segítségével akár vezethetjük is egyiket-másikat. Természetesen nem csak a "csemeték" ülnek be a mozdonyokba, vagy éppen a zürichi repülőtér irányítótornyának pultja mögé, hanem a felnőttek is, sőt…! Az interaktív múzeumban a gyerekek játék közben, észrevétlenül tanulják meg az iskolapadban tejesen száraznak és érthetetlennek tűnő tananyagot. A múzeum lenyűgöző attrakciója a Swisspanorama mozi: a filmvászon teljes egészében beborítja a kör alakú terem falát, s egy fél órás film segítségével "bejárhatjuk" egész Svájcot.

[LAP TETEJÉRE]

Winterthur

Svájc hatodik legnagyobb városa, s egyben Zürich Kanton Winterthur megyéjének (Bezirk) központja is. 100 ezer lakosával a kanton második legnagyobb városa, csak Svájc legnépesebb települése, Zürich előzi meg. Míg korábban az iparáról volt híres, ma már a szolgáltatások és a kultúra központja. 16 múzeuma a legkülönbözőbb kiállításokat kínálja, pályaudvara pedig a harmadik legnagyobb vasúti és személyforgalmat lebonyolító állomás az országban. A Töss és az Eulach folyók mentén fekvő várost gyakran emlegetik Kelet-Svájc kapujaként.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Himnusz

[LAP TETEJÉRE]

Németül:

"Trittst im Morgenrot daher,

Seh'ich dich im Strahlenmeer,

Dich, du Hocherhabener, Herrlicher!

Wenn der Alpenfirn sich rötet,

Betet, freie Schweizer, betet!

Eure fromme Seele ahnt

Gott im hehren Vaterland,

Gott, den Herrn, im hehren Vaterland.

Kommst im Abendglühn daher,

Find'ich dich im Sternenheer,

Dich, du Menschenfreundlicher, Liebender!

In des Himmels lichten Räumen

Kann ich froh und selig träumen!

Denn die fromme Seele ahnt

Gott im hehren Vaterland,

Gott, den Herrn, im hehren Vaterland.

Ziehst im Nebelflor daher,

Such'ich dich im Wolkenmeer,

Dich, du Unergründlicher, Ewiger!

Aus dem grauen Luftgebilde

Tritt die Sonne klar und milde,

Und die fromme Seele ahnt

Gott im hehren Vaterland,

Gott, den Herrn, im hehren Vaterland.

Fährst im wilden Sturm daher,

Bist du selbst uns Hort und Wehr,

Du, allmächtig Waltender, Rettender!

In Gewitternacht und Grauen

Lasst uns kindlich ihm vertrauen!

Ja, die fromme Seele ahnt,

Gott im hehren Vaterland,

Gott, den Herrn, im hehren Vaterland".

 

[LAP TETEJÉRE]

A magyar mobiltársaságok helyi roaming partnerei és díjai

Szolgáltató neve  Swisscom Mobile  Orange
Communications  Sunrise
Rendszer típusa  GSM 900/1800  GSM 900/1800  GSM 900/1800
Hálózati kód  228-01  228-03  228-02
Leggyakoribb név
a kijelzőn  SWISS CH03  ORANGE  Sunrise
DIAX SWISS
Nemzetközi előhívó szám  00  00  00
Ország hívószám  41  41  41
Szolgáltató körzetszáma  79  78  76
Szolgáltató
ügyfélszolgálatának
telefonszáma  +41 62 286 1212  +41 78 7007000  +41 1 3005820
Szolgáltató internet honlap címe  www.swisscom.com www.orange.ch www.sunrise.ch

Pannon GSM

Magyarországra irányuló híváskezdeményezés  Swisscom Mobile  Orange Communications  Sunrise
Magyarország irányuló hívás  280 HUF  280 HUF  280 HUF
Egyéb nemzetközi irányú híváskezdeményezés  320 HUF  320 HUF  320 HUF
Helyi hívás kezdeményezése  280 HUF  280 HUF  280 HUF
Számlázási alapegység  1 perc  1 perc  1 perc
Hívások fogadása  120 HUF  120 HUF  120 HUF
SMS küldése minden időszakban  100 HUF  100 HUF  100 HUF

Vodafone

Magyarországra irányuló híváskezdeményezés  Swisscom Mobile  Orange Communications  Sunrise
Magyarország irányuló hívás  280 HUF  340 HUF  340 HUF
Hívások fogadása  95 HUF  95 HUF  95 HUF
SMS küldése minden időszakban
95 HUF  95 HUF  95 HUF

T-Mobile

Magyarországra irányuló híváskezdeményezés   
Domino Roaming  320 HUF
Domino Roaming Direkt  400 HUF
Számlázási alapegység  A forgalmi díjak mérése 60 másodperces egységekben történik. Minden megkezdett egység díjköteles.
Hívások fogadása  125 HUF
SMS küldése (minden időszakban)  85 HUF

Segélyhívószám: Ingyenesen, előfizetői kártya és kód nélkül, közvetlenül hívható általános segélykérő hívószám: 112

[LAP TETEJÉRE]

Mikor utazzunk?

Svájc egész évben alkalmas a látogatásra! Utazásunk időpontja úticélunktól függ: ha síparadicsomot szeretnénk meglátogatni, a téli időszakban kiváló terepeket találhatunk. Ettől függetlenül azonban egész évben sétákra, túrákra, kirándulásokra kiváló lehetőségünk nyílik.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország svájci (BERN) nagykövetsége

Cím: Muristr. 31. 3006 Bern

Előhívó: (00)-(41)-(31)

Telefon: 352-85-72, 352-28-67

Ügyelet: 079/826-47-14

Fax: 351-20-01

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet:   dr. Nagy Erzsébet

E-mail: mission.brn@kum.hu

Honlap: http://www.mfa.gov.hu/emb/bern

[LAP TETEJÉRE]

Bern Konzuli hivatal

Cím: Eigerplatz 5. 11. Stock 3007 Bern

Előhívó: (00)-(41)-(31)

Telefon: 371-13-55, 371-13-56

Ügyelet: 079/826-47-14

Fax: 371-71-14

Konzul: Miskolci Terézia

E-mail: consulate.brc@kum.hu

Honlap: http://www.mfa.gov.hu/emb/bern

Ügyfélfogadás:     keddtől-péntekig: 10.00-12.00

[LAP TETEJÉRE]

Svájc magyarországi nagykövetsége

Cím: 1143 Budapest, Stefánia út 107.

Előhívó: -

Telefon: 06-1-460-7040, Vízum Osztály: 343-3657

Fax: 06-1-343-9492

E-mail: vertretung@bud.rep.admin.ch

Honlap: -

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

Magyar állampolgár útlevéllel, vagy új, kártya típusú személyazonossági igazolvánnyal 90 napra vízummentesen, megfelelő anyagi fedezet (100 CHF / fő / nap), vissza-, illetve továbbutazásra szóló érvényes vonat- vagy repülőjegy felmutatásával utazhat be. Az útlevélnek a tervezett utazás és tartózkodás időtartamára érvényesnek kell lennie. A repülővel érkező turistát, ha nem rendelkezik érvényes visszautazásra szóló repülőjeggyel, visszafordíthatják.

 

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

Svájcban és Liechtensteinben az egy kézzel nyitható kések is fegyvernek minősülnek, a rendőrség komoly bírságot szab ki ezek engedély nélküli birtoklásáért, az országba való behozataláért.
Radarjelző készülékek Svájcba és Liechtensteinbe történő bevitele és használata nem megengedett.
Nem kereskedelmi forgalomban 17 év fölötti személyenként vámmentesen bevihető az országba:
- 15% alkoholtartalom-ig 2 liter
- 15% alkoholtartalom fölött 1 liter alkoholos ital,
- 200 db cigaretta vagy
- 50 db szivar vagy
- 200 gramm vágott dohány
- 200 db cigarettapapír.
Más áruk személyenként 300.-CHF összértékig vihetők be vámmentesen. (A személyeknek szóló értékhatárt összevonni nem lehet.) Külön szabályok vonatkoznak azonban bizonyos érzékenynek nevezett mezőgazdasági termékekre (hús, hústermékek, tejtermékek, stb).

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

Svájc úthálózata fejlettnek számít európaszerte. Így ajánlott autót bérleni egy kisebb hétvégi kiutazásra arra viszont figyeljünk hogy Autópályadíjat itt is kell fizetni. Az ára 40,00 CHF, megvásárolható a határon illetve minden töltőállomáson vagy postahivatalban.

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

A buszoszás egy kényelmes megoldása annak ha az országon belül több irányba is szeretnénk utazgatni.

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

 

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

Az ország kicsinysége miatt nem ajánlott az országon belüli utazásokat légi eszközökkkel megtenni inkább javallott a szárazföldi tömegközlekeést használni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank  - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

Svájc évtizedek óta híres biztonságos bankjairól így kedvünkre válogathatunk a bankautomaták tömkelegéből.

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +41

[LAP TETEJÉRE]

Telefonálás

A Magyarországra irányuló telefonköltség nagyon drága a világ bármely országából! Svájc ebben a tekintetben különösen drága nemzetközi percdíjat számol fel. Célszerű az országban vásárolható nemzetközi hívásra alkalmas telefonkártyát vásárolni, melyet az országban bárhol használhatunk és kedvező percdíjakkal rendelkezik!

[LAP TETEJÉRE]

Fontos telefonszámok

Rendőrség: 117
Tűzoltóság: 118
Mentők: 144
Autómentő: 140
Országhívószám: + 41
Bern területi hívószám: 31

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Irodák: Hétfő-Péntek: 8-12:00 és 14:00-17:00 vagy 17:30
Bankok: Hétfő-Péntek: 8:30-12:00 és 13:30-16:30
Hetente egyszer hosszabb a nyitva tartás!
Posta: Hétfő-Péntek: 8:00-12:00 és 14:00-17:00; Szombat 8:30-12:00 (nagyvárosokban!)
Bern Főposta: Hétfő-Péntek: 7:30-21:00; Szombat: 8:00-16:00;
Vasárnap: 16:00-21:00
Kormány: Hétfő-Péntek: 8-12:00 és 14:00-17:00
Kereskedelmi üzletek: Hétfő-Péntek: 8-18:30; Szombat: 8-16:00
Üzletek: 8:30-12:00 és 14:00-18:30 (kisebb városok és falvak)
Nagyobb városokban ebédidő nélküli nyitva tartás, illetve általában csütörtökönként 20:00-kor zárnak az üzletek!

 

[LAP TETEJÉRE]

Mi mennyi?

Az élelmiszerárak picivel magasabbak az európai átlagnál de nem fog számunkra nagy fejtörést okozni hogy megvegyük-e az adott terméket.

 

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

Svájc közbiztonsága jó! Az általános elővigyázatosságra van szükség!

 

 

[LAP TETEJÉRE]